A részecskekeménység az egyik olyan minőségi mutató, amelyre minden takarmánygyártó nagy figyelmet fordít. Az állat- és baromfitakarmányokban a nagy keménység rossz ízűséget okoz, csökkenti a takarmányfelvételt, és még szájfekélyt is okozhat szopós sertéseknél. Ha azonban a keménység alacsony, a portartalom csökken. A növekedés, különösen a pellet anyagok alacsony keménysége kedvezőtlen minőségi tényezőket is okoz, mint például a takarmány besorolása. Ezért a vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a takarmány keménysége megfeleljen a minőségi előírásoknak. A takarmányformula beállításán túl a gyártási és feldolgozási folyamat különböző szakaszaira is összpontosítanak, ami szintén létfontosságú hatással lesz a pellet takarmány keménységére.
1) Az őrlési folyamatban a részecskék keménységében meghatározó szerepet játszó tényező az alapanyagok őrlési szemcsemérete. Általánosságban elmondható, hogy minél finomabb az alapanyag őrlési szemcsemérete, annál könnyebben kocsonyásodik el a keményítő a kondicionálás során, és annál erősebb a kötőhatás a pelletekben. Minél kevésbé könnyen törik, annál nagyobb a keménység. Ezért a tényleges gyártás során a zúzás szemcseméretét megfelelően be kell állítani a különböző állatok termelési teljesítményének és a gyűrűs szerszámnyílás méretének megfelelően.
2) A nyersanyagok puffasztásos kezelésével eltávolíthatók a nyersanyagokban lévő toxinok, elpusztíthatók a baktériumok, eltávolíthatók a káros anyagok, denaturálhatók a nyersanyagokban lévő fehérjék, és a keményítő teljesen zselatinizálható. A puffasztott nyersanyagokat jelenleg elsősorban kiváló minőségű szopós sertéstakarmányok és speciális vízi terméktakarmányok gyártása során használják fel. Speciális vízi termékeknél az alapanyagok felfújása után megnő a keményítő kocsonyásodási foka és a képződött részecskék keménysége is, ami jót tesz a részecskék vízben való stabilitásának javításában. A szopóssertés takarmányhoz a részecskéknek ropogósnak és nem túl keménynek kell lenniük, ami előnyös a szopós sertés takarmányozása szempontjából. A puffasztott szopós malac pelletek keményítő kocsonyásodásának magas foka miatt azonban a takarmányszemcsék keménysége is viszonylag nagy.
3) A nyersanyagok keverése javíthatja a különböző részecskeméretű komponensek egységességét, ami előnyös a részecskekeménység alapvetően konzisztens megőrzéséhez és a termék minőségének javításához. A kemény pellet takarmány gyártása során 1-2% nedvesség hozzáadása a keverőbe segít javítani a pellet takarmány stabilitását és keménységét. Ugyanakkor figyelembe kell venni a nedvesség növekedésének a pellet szárítására és hűtésére gyakorolt negatív hatásait is. A termék tárolását sem segíti elő. A nedves pellet takarmány gyártása során akár 20-30% nedvességet is adhatunk a porhoz. Könnyebb körülbelül 10% nedvességet adagolni a keverési folyamat során, mint a kondicionálás során. A nagy nedvességtartalmú anyagokból előállított pelletek alacsony keménységűek, lágyak és jó ízűek. A nagyüzemi tenyésztési vállalkozások használhatják ezt a nedves pellet takarmányt. A nedves pelleteket általában nem könnyű tárolni, és általában a gyártás után azonnal meg kell etetni. Az olaj hozzáadása a keverési folyamat során a takarmánygyártó műhelyekben általánosan használt olajadagolási eljárás. 1-2%-os zsír hozzáadása csekély hatással van a részecskék keménységének csökkentésére, míg 3-4%-os zsír hozzáadása jelentősen csökkentheti a részecskék keménységét.
4) A gőzkondicionálás kulcsfontosságú folyamat a pellettakarmány-feldolgozásban, és a kondicionáló hatás közvetlenül befolyásolja a pellet belső szerkezetét és megjelenési minőségét. A gőz minősége és a kondicionálási idő két fontos tényező, amelyek befolyásolják a kondicionáló hatást. A kiváló minőségű száraz és telített gőz több hőt biztosít az anyag hőmérsékletének növeléséhez és a keményítő zselatinizálásához. Minél hosszabb a kondicionálási idő, annál nagyobb a keményítő kocsonyásodási foka. Minél nagyobb az érték, annál sűrűbb a részecskeszerkezet az alakítás után, annál jobb a stabilitás és annál nagyobb a keménység. A haltakarmányokhoz általában két- vagy többrétegű kabátokat használnak a kondicionáláshoz, hogy növeljék a kondicionálási hőmérsékletet és meghosszabbítsák a kondicionálási időt. Kedvezőbben javítja a haltakarmány részecskék stabilitását a vízben, és a részecskék keménysége is ennek megfelelően nő.
5) A granulálási folyamat során olyan műszaki paraméterek, mint a gyűrűs szerszám nyílása és kompressziós aránya, szintén befolyásolják a részecskék keménységét. Az azonos nyílású, de eltérő tömörítési arányú gyűrűs formák által képzett részecskék keménysége a tömörítési arány növelésével jelentősen megnő. . A megfelelő tömörítési arányú gyűrűs szerszám kiválasztása megfelelő keménységű részecskéket eredményezhet. Ugyanakkor a részecskék hossza is jelentős hatással van a részecskék nyomástartó képességére. Azonos átmérőjű részecskéknél, ha a részecskéknek nincs hibája, minél hosszabb a részecskehossz, annál nagyobb a mért keménység. Ezért a vágó helyzetének beállításával a megfelelő részecskehossz fenntartása érdekében a részecskék keménysége alapvetően állandó maradhat. A részecske átmérője és keresztmetszeti alakja bizonyos hatással van a részecskék keménységére is. Ezenkívül a gyűrűs szerszám anyaga bizonyos hatással van a pelletek megjelenési minőségére és keménységére is. Nyilvánvaló különbségek vannak a hagyományos acél gyűrűs matricák és a rozsdamentes acél gyűrűs szerszámok által előállított pellet betáplálás között.
A takarmánytermékek tárolási idejének meghosszabbítása és a termékminőség bizonyos időn belüli biztosítása érdekében a takarmányrészecskék szükséges szárítása és hűtése szükséges.
