1, Takarmányszemcseméret-meghatározási módszer
A takarmányszemcseméret a takarmány-alapanyagok, takarmány-adalékanyagok és takarmánytermékek vastagságára utal. Jelenleg a vonatkozó nemzeti szabvány a "Kétrétegű szitaszita módszer a takarmányőrlési részecskeméret meghatározására" (GB/T5917.1-2008). A vizsgálati eljárás hasonló az American Society of Agricultural Engineers által kiadott vizsgálati módszerhez. A takarmány aprítási intenzitása szerint a zúzás két típusra osztható: durva aprításra és finom zúzásra. Általában a részecskeméret nagyobb, mint 1000 μm durva zúzás esetén, és a részecskeméret kisebb, mint 600 μm finom zúzás esetén.
2, takarmány zúzási folyamat
Az általánosan használt takarmánymalmok közé tartoznak a kalapácsos malmok és a dobmalmok. Használatkor a zúzás teljesítménye, az energiafogyasztás és a betáplálás típusa szerint kell kiválasztani. A kalapácsos malomhoz képest a dobmalom egyenletesebb részecskemérettel, nehezebb működéssel és magasabb gépköltséggel rendelkezik. A kalapácsos malmok növelik a szem nedvességveszteségét, zajosak, és zúzáskor kevésbé egyenletes a szemcseméretük, de a telepítésköltséglehetfele annakegy dob malom.
Általában a takarmánymalmok csak egyféle porlasztót, kalapácsos malmot vagy dobmalmot telepítenek. A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a többlépcsős aprítás javíthatja a részecskeméret egyenletességét és csökkentheti az energiafogyasztást. A többlépcsős zúzás kalapácsmalommal, majd dobmalóval történő zúzásra vonatkozik. A releváns adatok azonban szűkösek, további kutatásra és összehasonlításra van szükség.
3, A részecskeméret hatása a gabonatakarmány energia- és tápanyag-emészthetőségére
Számos tanulmány értékelte a gabonafélék optimális szemcseméretét és a részecskeméret hatását az energia és a tápanyagok emészthetőségére. Az optimális szemcseméret-ajánló irodalom nagy része a 20. században jelent meg, és úgy tartják, hogy az átlagosan 485-600 μm szemcseméretű takarmányok javíthatják az energia és a tápanyagok emészthetőségét, elősegíthetik a sertés növekedését.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a szemek zúzott szemcseméretének csökkentése javítja az energia emészthetőségét. A búza szemméretének 920 μm-ről 580 μm-re való csökkentése növelheti a keményítő ATTD-jét, de nincs hatással a GE ATTD értékére. A GE, DM és CP sertések ATTD-je 400 μm-es árpa táppal etetve magasabb volt, mint a 700 μm-es takarmányban. Amikor a kukorica részecskemérete 500 μm-ről 332 μm-re csökkent, a fitátfoszfor lebomlási sebessége is megnőtt. Amikor a kukorica szemcsemérete 1200 μm-ről 400 μm-re csökkent, a DM, N és GE ATTD 5%-kal nőtt., 7%, és7 % ill, és a daráló típusa hatással lehet az energia és a tápanyag emészthetőségére. Amikor a kukorica szemcsemérete 865 μm-ről 339 μm-re csökkent, az növelte a keményítő ATTD-jét, a GE-, az ME- és a DE-szinteket, de nem volt hatással a P teljes emészthetőségére a bélben és az AA SID-ére. Amikor a kukorica szemcsemérete 1500 μm-ről 641 μm-re csökkent, a DM, N és GE ATTD-je növelhető volt. A DM, GE ATTD és ME szintjei a 308 μm-es DDGS-sel etetett sertésekben magasabbak voltak, mint a 818 μm-es DDGS-sertésekben, de a részecskeméretnek nem volt hatása a N és P ATTD-re. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a DM, N és N ATTD A GE javítható, ha a kukorica szemcseméretét 500 μm-rel csökkentjük. Általában a kukorica vagy a kukorica DDGS részecskemérete nincs hatással a foszfor emészthetőségére. A babtakarmány zúzószemcseméretének csökkentése az energia emészthetőségét is javíthatja. Amikor a csillagfürt részecskemérete 1304 μm-ről 567 μm-re csökkent, a GE és a CP ATTD és az AA SID szintén lineárisan nőtt. Hasonlóképpen, a vörösborsó szemcseméretének csökkentése is növelheti a keményítő és az energia emészthetőségét. Amikor a szójaliszt részecskemérete 949 μm-ről 185 μm-re csökkent, az nem volt hatással az átlagos energia, az esszenciális és nem esszenciális AA SID értékére, viszont lineárisan növelte az izoleucin, a metionin, a fenilalanin és a valin SID értékét. A szerzők 600 μm-es szójalisztet javasoltak az optimális AA, energia emészthetőség érdekében. A legtöbb kísérletben a részecskeméret csökkentése növelheti a DE és ME szintet, ami összefüggésben lehet a keményítő emészthetőségének javulásával. Alacsony keményítő- és magas rosttartalmú diéták esetén a takarmány szemcseméretének csökkentése növeli a DE és ME szintet, ami összefüggésben lehet az emésztőrendszer viszkozitásának csökkentésével és az energiaanyagok emészthetőségének javításával.
4, A takarmányszemcseméret hatása a sertések gyomorfekélyének patogenezisére
a sertés gyomra mirigyes és nem mirigyes régiókra oszlik. A nem mirigyes terület a gyomorfekély gyakori előfordulási területe, mert a mirigyes területen lévő gyomornyálkahártya védő hatású. A takarmány szemcseméretének csökkenése a gyomorfekély egyik oka, és a termelési típus, a termelési sűrűség és a tartási mód is okozhat gyomorfekélyt sertéseknél. Például a kukorica szemcseméretének 1200 μm-ről 400 μm-re, illetve 865 μm-ről 339 μm-re való csökkentése sertéseknél a gyomorfekély előfordulásának növekedéséhez vezethet. A 400 μm-es kukoricaszemcseméretű pelletekkel etetett sertéseknél a gyomorfekély előfordulási gyakorisága magasabb volt, mint az azonos szemcseméretű poroké. A pelletek használata sertések gyomorfekélyének megnövekedett előfordulását eredményezte. Feltételezve, hogy a sertéseknél a finom pellet beadása után 7 nappal gyomorfekélyes tünetek jelentkeztek, majd a 7 napon át tartó durva pellet etetése szintén enyhítette a gyomorfekély tüneteit. A sertések gyomorfekélyt követően érzékenyek a Helicobacter fertőzésre. A durva takarmányhoz és a porított takarmányhoz képest a klorid szekréciója a gyomorban megnövekedett, ha a sertéseket finomra tört takarmányokkal vagy pelletekkel etették. A klorid növekedése elősegíti a Helicobacter elszaporodását is, ami a gyomor pH-jának csökkenését eredményezi.A takarmányszemcseméret hatása a sertések növekedésére és termelési teljesítményére
5, A takarmány szemcseméretének hatása a sertések növekedésére és termelési teljesítményére
A szemcseméret csökkentése növelheti az emésztőenzimek hatásterületét, és javíthatja az energia és a tápanyag emészthetőségét. Ez az emészthetőség növekedése azonban nem jelent jobb növekedési teljesítményt, mivel a sertések növelik a takarmányfelvételüket, hogy kompenzálják az emészthetőség hiányát, és végül megkapják a szükséges energiát. Az irodalom szerint a búza optimális szemcsemérete az elválasztott malacok és hízósertések takarmányadagjában 600 μm, illetve 1300 μm.
Amikor a búza szemnagysága 1200 μm-ről 980 μm-re csökkent, a takarmányfelvételt növelni lehetett, de a takarmányhatékonyságnak nem volt hatása. Hasonlóan, amikor a búza szemnagysága 1300 μm-ről 600 μm-re csökkent, a 93-114 kg-os hízók takarmányozási hatékonysága javítható volt, de a 67-93 kg-os hízókra ez nem volt hatással. A kukorica szemméretének minden 100 μm-es csökkenése esetén a növekvő sertések G:F értéke 1,3%-kal nőtt. Amikor a kukorica szemcsemérete 800 μm-ről 400 μm-re csökkent, a sertések G:F értéke 7%-kal nőtt. A különböző szemek eltérő szemcseméret-csökkentő hatást fejtenek ki, például a kukorica vagy a cirok azonos szemcseméretű és azonos szemcseméret-csökkentési tartományban, a sertések a kukoricát részesítik előnyben. Amikor a kukorica szemcsemérete 1000 μm-ről 400 μm-re csökkent, a sertések ADFI-je csökkent, a G:F pedig nőtt. Amikor a cirok szemcsemérete 724 μm-ről 319 μm-re csökkent, a befejező sertések G:F értéke is megnőtt. A 639 μm-es vagy 444 μm-es szójaliszttel táplált sertések növekedési teljesítménye azonban hasonló volt a 965 μm-es vagy 1226 μm-es szójalisztekéhoz, ami a szójaliszt kis hozzáadásának tudható be. Ezért a takarmány szemcseméretének csökkentéséből származó előnyök csak akkor jelentkeznek, ha a takarmányt nagy arányban adjuk hozzá az étrendhez.
Ha a kukorica szemcsemérete 865 μm-ről 339 μm-re, illetve 1000 μm-ről 400 μm-re, a cirok szemcsemérete pedig 724 μm-ről 319 μm-re csökkent, a hízósertések hasított vágási aránya javítható volt. Az elemzés oka a szemcseméret csökkenése lehet, ami a béltömeg csökkenéséhez vezet. Egyes tanulmányok azonban azt találták, hogy ha a búza szemnagysága 1300 μm-ről 600 μm-re csökken, az nincs hatással a hízósertések vágási sebességére. Látható, hogy a különböző szemcsék eltérő hatással vannak a szemcseméret csökkentésére, ezért további kutatásokra van szükség.
Kevés tanulmány készült a takarmány szemcseméretének a kocák testsúlyára és a malacok növekedési teljesítményére gyakorolt hatásáról. A kukorica szemnagyságának 1200 μm-ről 400 μm-re való csökkentése nincs hatással a laktáló kocák testsúlyára és hátzsírveszteségére, viszont csökkenti a kocák laktáció alatti takarmányfelvételét, ill.aszopós malacok súlygyarapodása.
